Március 1 - MAO

A múlt héten, a turista információban tett látogatásom után tudtam meg, hogy van itt egy múzeum, ahol mindenféle keleti, ázsiai tárgyak vannak kiállítva (Museo di Arte Orientale). Meg is néztem a holnapjukat és elsőre néztem egy nagyot: 6 Euro a kedvezményes belépő is, de (az ilyen "de"-ket szeretem) minden hónap első keddjén ingyenes a belépés. Naptárat gyorsan meg is néztem: jééé, pont most lesz az első kedd. A mai napra ebéd utáni és olasz előtti programnak beütemeztem így ezt a múzeumot. Szerencsére mire elindultam az eső is elállt, sőt még a nap is kisütött. Eddig talán most merészkedtem legmesszebb a kolitól, de így is max 15-20 perc volt gyalog az út. Közben kis kávézókkal, fagyizókkal teli, tipikus olasz utcácskákon mentem keresztül.

A múzeum eléggé eldugott helyen volt, de sikerül hamar megtalálni. Mielőtt elindultam a nagy túrára, meglátogattam még a mosdót. Sikerült kifognom egy rossz csapot: kicsit megnyitom, épphogy csöpög, jobban kinyitom, olyan erővel zúdult ki a víz, hogy elölről jól eláztattam magam és a nyakamban lógott a fényképezőgép...Reflexből persze, hogy nem magamat mentettem, hanem a gépet kezdtem el törölgetni, szerencsére nem lett baja! Aztán megnéztem a múzeum boltját: *nagy sóhaj*, annyi szép könyv volt! Kína, Japán, Tibet,Törökország, India, Korea...stb. Szép nagy albumok mindegyikről, ha azt mondják egyet választhatok ingyen, dönteni sem tudtam volna. De az árak 50 Eurotól kezdődtek...:(((

Nagyon ötletesen igyekeztek a kiállítás tervezői a ház udvarát is a múzeum részévé tenni: a bejárat és az első kiállítóterem közti részt üveggel fedték le és egy kis hangulatos japán kertet alakítottak ki! Ha egyszer kertes házam lesz és jó sok pénzem, akkor én is szeretnék egy japán kertet bonsaiokkal, kis patakocskával, cseresznyefával...:)

A múzeum négy emeletét régiónként osztották fel. A földszinten Dél-Ázsiából, főleg Indiából származó tárgyakat helyeztek el. Tetszett, hogy itt mindenhol volt angol és olasz felirat is és a fényviszonyok is jók voltak a fényképezéshez. (Igyekszem olyan képeket felrakni ide megint, amiket FB-ra nem raktam fel).

Az első terem egyik része

Meg sok tárgy nem is volt üveg mögött, így e miatt is sokkal jobban meg lehetett figyelni a részleteket. Fotóztam a feliratokat is, mert azt sok furcsa keleti nevet (pl. Utagawa Kunisada, Simhavaktra, vagy Ryoshibako) esélytelennek tartottam megjegyezni :).

Az első emelet egyik felét Kínának, a másikat pedig Japánnak szentelték. A kínai részen az i.e. 3 évezredből származó kerámiák is megtalálhatóak, némelyiknek egész cuki kis arcocskája van. De sok ember-, állatszobor, fegyver is ki van állítva.

Malac az ólban

A Japán kultúrát bemutató rész a második emeletet is elfoglalja. Ez volt a kedvenc! Szamurájok, klasszikus teaház és sok-sok kép található itt. Amennyire szeretem a régi tárgyakat, annyira nem szeretem a festményeket, képeket. De a japán stílus valamiért mégis nagyon tetszik.

Az egész múzeumra jellemző a régi és a modern kontrasztja és ez abszolút pozitívum. Alap a régi épület, amelyet belül hol a klasszikus megoldások, hol pedig modern belsőépítészeti elemek jellemeznek. Nagyon megfogott a képen látható, bambuszt imitáló világítás.

A harmadik emeleten a Himalája-vidék, a negyediken pedig az iszlám országok anyagi kultúráját igyekeztek bemutatni néhány termen keresztül. Ha össze kéne hasonlítani az Egyiptomi Múzeum kiállításával, akkor egyértelműen ez volt a jobb, bár talán az egyiptomi művészet közelebb áll hozzám. Ha időm engedi, akkor ide biztos vissza jövök még valamelyik "első kedden". Mivel a hazafele vezető út közel vezetett a macskák "lelőhelyéhez", így kis kitérőt tettem megint. 2 új cicával találkoztam most, így még több, mint 30 megismerésre vár :).

Miután hazaértem, gyors webkamerázás anyuval, kicsit olaszoztam még óra előtt, majd 6 előtt 2 perccel:) elindultam órára. Érdekes volt megint csak hallgatni, ahogy végig olaszul magyarázott a tanár. A jövő időt vettük, amit nagyjából tudok, így értettem amit mondott. Minden óra elején zenét is hallgatunk, most ez vicces volt. Először elindított egy számot, de aztán meglátta a fejünket és leállította, majd megkérdezte, hogy értjük e, mire senki sem felet igennel, erre közölte, hogy nem baj, mert ő sem!!! érti, így végül egy másik számot hallgattunk meg. Óra után a többi magyar lánnyal együtt indultam hazafelé. Előtte beugrottam vacsizi. Már épp a vége fele tartottam a kajálásnak, mikor megláttam "Rómeót" XD. Szerencsére háttal voltam neki, így nem szúrt ki, így megúsztam a mai estét puszi nélkül...Az estét főleg a "nagy utazás" nagy utazásának szervezésével és múzeumok honlapjainak böngészésével töltöttem+előkerestem a holnapi tanárokkal való találkozómra a hivatalos papírjaimat.