2011. május 7., szombat

Május 3 - Órák és a kagylós tészta

Kedden is korán keltem a reggeli óra miatt, ami persze megint 25 perces késéssel kezdődött... Most szinte majdnem mindent le tudtam írni a pptkről, csak egyszer-kétszer maradtam le. Ebédelni nem a menzára mentem, hanem tepsis burgonyát csináltam. 3/4 11 lehetett mikor kimentem a konyhába berakni a sütőbe. Egy srác épp ott ült az asztalnál és megkérdezte tőlem, hogy ez még reggeli, vagy már ebéd lesz. Mondtam neki, hogy ebéd, de látom te reggelizel. :) Aztán beszélgettünk egy keveset, hogy kinek mikor van órája stb. Kb. két óra alatt meg is sült a krumpli. Hozzá finom tejfölös-fokhagymás mártást készítettem a még otthonról hozott tejfölből és fűszerkeverékből.
Este olasz is volt. Előtte találkoztam Verával és Diával. Csevegtünk kicsit, hogy ki mit csinált otthon, meg hogy mik a terveink a következő hetekre itt. Az órán nem volt semmi extra, megint megkaptam a tanártól, hogy "Én, aki soha sem beszélek"...Pedig nem én vagyok az egyetlen, csak a többiek nem csinálják ennyire látványosan. XD De most hogy mondjam el egy átvitt értelmű szavakkal teli dal tartalmát, ha a szavakat nem értem!? Mindenesetre már mind a ketten előre nevetünk, ha kérdez tőlem valamit. Óra után azért odamentem hozzá és az előadásommal+vizsgával kapcsolatban kérdeztem tőle pár dolgot. Tehát nem igaz, hogy nem beszélek, beszélek én, csak akkor, ha én akarok! :)
Vacsizni eredetileg nem a menzán akartam, de végül úgy döntöttem, hogy nincs kedvem este is főzőcskézni...rossz döntés volt! Csak egy kis adag tésztát kértem, amivel jól kiszúrtam magammal. A tésztáknak általában fantázia nevük van, így max a kinézetéből lehet következtetni arra, hogy mi van benne. Abból kértem, ami zöldségesnek tűnt és több szósz volt rajta. Egy-két falat után furcsálltam a hal ízt, így elővettem az olasz miatt pont nálam lévő szótárt, és megnéztem mégis mit eszek...második rossz döntés! Kagylós tészta volt...Azért nem tűnt elsőre fel, hogy kagyló, mert most nem egészben rakták bele, hanem szeletelve, ezért úgy nézett ki, mintha szeletelt fokhagyma lenne. Utálom az ilyeneket, mint a kagyló, polip és társai! Kellett egy-két óra, amíg elmúlt a "mindjárt visszajön" érzés. De túléltem a dolgot és már azt is tudom hogy van a kagyló olaszul. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése