2011. május 24., kedd

Május 16 - Basilica di Superga

Végre eljött az én napom! Már órára menet láttam, hogy szép tiszta idő van, olyannyira, hogy a hegyek kitűnően látszottak. Mivel ez hazafele sem változott, ezért az eredeti terv helyett, miszerint piacra mentem volna, aztán meg otthon maradok tanulni, inkább kihasználtam az alkalmat és ebéd után elmentem megnézni a Basilica di Supergát.

Ez a templom Torinótól 10 km-re van, és egy 670 m magas hegy tetejére épült 1717-1731 között Juvarra tervei által. Az építéssel Torinó lakosai a Szűz Máriának 1706-ban tett fogadalmukat teljesítették, amikor a város végre megszabadult a francia csapatok ostromától.
Torinót szépen körülölelik a hegyek, de legtöbbször nem annyira tiszta az idő, hogy látni lehessen őket. Viszont amikor láthatóak, gyönyörű kilátás nyílik rájuk a magasabb helyekről. Ezért sem vaciláltam, hogy másnap vizsga, mert úgysem ezen a pár órán múlik a dolog. A képek magukért beszélnek!
Nem csak a templom van itt, hanem hozzá kapcsolódóan lakosztályokat és a királyi sírokat is meg lehet nézni. Most csak a sírokra vettem jegyet, mert képek alapján amiket eddig láttam lakosztályok (és amiket még látni fogok), azok sokkal szebbek voltak. A 3 Euros belépő tartalmazta az olasz idegenvezetés árát. Szerencsém volt, mert rajtam kívül csak egy középkorú olasz pár vett részt a vezetésen. Hasonló korú volt az idegenvezető férfi is, aki még az elején megkérdezte, hogy ki honnan jött. Persze kiderült, hogy nem vagyok olasz és hogy igazából nem sokat értek az egészből, de azért voltak dolgok, amiket értettem! :)
Először egy termet néztünk meg, ahol az eddigi pápák portéi láthatóak, ezután mentünk le a sírokhoz. Itt külön terem volt a királynőknek, és volt egy, ahol meg csak gyereksírok voltak. Miután vége volt a vezetésnek, a büfében vettem egy cappucinot, mert lenn annyira hideg volt, hogy nagyon kellett valami forró ital.
Ezután mentem csak megnézni a bazilikát. Eredeti terveim között nem szerepelt, hogy felmegyek a kupolába (na miért???), de miután megnéztem, hogy a lépcsők kőből, és nem rothadó, recsegő fából vannak, végül 2 Euroért felmentem. A kilátás még szebb volt, mint lentről! Kicsit lassan mozogtam, főleg az volt rossz, mikor meg kellett fordulnom, mert nem lehetett körbe menni kívül a kupola körül, de a fotókért megérte. A lemenetel már lassabb volt, mint ahogy felfele haladtam. Egy pasi meg is kérdezte, hogy minden rendben van e. Nem tudom miből gondolta, hogy nincs: talán az ijedt arcomból, vagy mert lassan haladtam és úgy tapadtam a falhoz, mint egy pók, vagy talán ezekből összesen. :)
Körbesétálva a templomot, mögötte egy emléktáblára lettem figyelmes. 1949. május 4-én, a torinói focicsapatot szállító repülőgép a tábla helyén ütközött a hegynek. Azóta minden évfordulón az emlékükre megkoszorúzzák a baleset helyszínét.
A hegyről le nem busszal mentem, hanem egy hangulatos kisvasút/fogaskerekű keverékkel. Hazafele beugrottam még a boltba, hogy vegyek egy vacsorára és reggelire valamit. Este aztán jó sokáig az olasz tankönyvemet bújtam, és megpróbáltam minél több szót és nyelvtani elemet beleverni a fejembe több-kevesebb sikerrel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése