Június 18-23 - Tanulás...

A hazaérkezés utáni szombat az főleg a pihenésé volt, csak 10 körül keltem fel. Ebéd után sem kapkodtam el a dolgokat, főleg nem a tanulást. Délután azért belenéztem a vizsgára feladott másik könyvbe, ami a spilambertoi langobard temetőről szól ékes olasz nyelven, és elég hamar, kb. 3-4 mondat után nyilvánvalóvá vált, hogy ezt nem igazán tudom lefordítani. Így jött tehát a B verzió: a Google fordító. Magában sokat nem ér, mert néha elképesztő, hogy milyen értelmetlen dolgokat képes kidobni, de az alap olasz tudásommal és a régészetes szakszótárral egész sokra mentem. Sokszor viszonylag normális mondatok jöttek ki, amin alig kellett csiszolni valamit. Ezzel teltek tehát a napok: szöveg bepötyögés, aztán fordítóba beilleszt, végül meg kihozni belőle valami értelmeset. 

Ha nem épp tanultam, akkor a körutazás fényképeit rendezgettem és blogot írtam. Másra, például mászkálásra a városban, nagyon nem jutott idő, de hát a vizsgaidőszak az vizsgaidőszak. Mivel egész nap gép előtt ültem, sokszor fájt a szemem, ezért sem haladtam valami gyorsan. Örülök, hogy legalább a másik könyvet megcsináltam még az utazás előtt, így azt "csak" át kell olvasni amennyiszer csak lesz rá időm.

Mivel tényleg nem történt sok minden, ezért ez csak egy rövidke kis bejegyzés lesz. De hogy ne csak a tanulásról szóljon, íme egy kép az egyik ebédemről a menzán. A tészta nevét nem tudom, de valami furcsa fűszer volt benne, ami jellegzetes ízt adott neki, de nem igazán ízlett. A lényeg a "melegszendvics szerűségen" van. Többször láttam már ilyesmit más-más feltétekkel, de ezúttal gondoltam kipróbálom. A barna kenyéren tonhal és olivabogyó darabok voltak, és erre olvasztottak egy kevés mozzarella sajtot. A végeredmény nagyon finom lett, szerintem otthon is fogok ilyet csinálni, mert viszonylag egyszerűen elkészíthető.
A másik jó dolog, ami mostanában a menzán van, az a dinnye. Beköszöntött a jó idő, így nagyon jó, hogy bevezették, hogy gyümölcsnek ezt is lehet választani. Egyedül biztosan nem tudnék venni, mert darabokat nem árulnak, egy egésszel meg nem tudnék mit kezdeni.
Még egy fontos dolog a vizsgáról: egyik este kaptam egy emailt Paolo de Vingotól (az itteni régészeti tanszék Erasmus koordinátora, ő vizsgáztatott legutóbb), hogy pár napja küldött nekem egy emailt, de az jött vissza neki, hogy nem kaptam meg. A második email után kiderült, hogy ő megint Budapesten van, és ott is lesz július elejéig, tehát most az a tanárnő fog vizsgáztatni, akinél papíron az órám van. Enyhe sokk volt ez az információ, mert bár a tanárnő nagyon kedves és segítőkész volt eddig, azt hallottam, hogy vizsgán szigorú és a részletekre megy rá, ráadásul párszor egymás megértése is gondot okozott. Pedig eddig legalább a miatt nem izgultam, hogy mi vár majd rám a vizsgán...