Reggel már 6-kor felkeltem, hogy még átolvassak ezt-azt. Persze nem sikerült mindent amit terveztem, mert folyton belealudtam. Indulás előtt magamba erőltettem egy kis kaját , összepakoltam, majd gyorsan megnéztem még a listát. 2 nap alatt páran lejelentkeztek, így ekkor már az előkelő 38. helyen voltam. Vittem magammal a laptopot is, mert azon volt egy kis netről leszedett rövidebb szöveg a frankokról és a gótokról. Sikerült fél 10-re beérnem az egyetemre, hamar megtaláltam a termet is, ami persze dugig volt, de Andrea mellett pont volt szabad hely így leültem mellé.
Beszélgettünk, próbáltam ugyanis minél többet megtudni a tanárok vizsgáztatási szokásairól, hátha nyugodtabb leszek. Közben megérkezett a tanárnő, Prof. Negro Ponzi, akinél papíron az órám volt, és sárga pulcsijában Prof. de Vingo. Névsor olvasással kezdődött az egész, meglepett, hogy az itt létem óta először ki tudták mondani azt, hogy Erzsébet! Aztán ketté szedték a társaságot a "normál" tanrendesekre, gondolom ez egyenlő a BA-sokkal, és a speciális képzésesekre+hozzájuk csaptak engem is (lehettünk kb. 10-en). Valami olyasmit mondtak, hogy mi elmegyünk Prof. de Vingoval, aztán még vissza kell jönnünk pár kérdésre a tanárnőhöz is. Elindultunk hát termet keresni...Találtunk egy üres termet a folyósó végén, de innen hamar kiraktak minket, mert hogy óra lesz...A következő teremben végig hallgattam pár vizsgázót, mert nem volt merszem jelentkezni:), majd olyan dél tájban kimentem a mosdóba. A vissza úton jöttem rá, hogy nem emlékszem melyik teremben voltunk éppen XD, de miután hármat megnéztem, a negyedikre csak megtaláltam hol is vagyunk. Az ott létünk sem tartott sokáig, mert megint kirakták a társaságot, mert hogy ott is óra lesz...A negyedik terem már a végleges lett! Fél kettő lehetett, mikor elegem lett az egészből és úgy döntöttem, hogy már semmi értelme olvasgatni a könyveket, nem érdekel ha megbuktatnak, csak haladjak már valamerre. Így miest befejezték azok a lányok a vizsgázást, akik még az előző teremben kezdték, jelentkeztem, hogy én lennék a következő. Visszadtam a gótos könyvet, amit még a félév elején kaptam kölcsön, majd már minden mindegy alapon vártam a kérdéseket...Először az kérte a Prof., hogy meséljek a gótok és a rómaiak viszonyáról. Azt hitte szerintem, hogy nem értem, mert leírta papírra is a kérdést. Pedig értettem, csak az elején nem igazán jöttek ki angolul a szavak, az első, amit kinyögtem, hogy háborúztak...sokat...! De aztán egy-két kisebb kérdést is feltett és fokozatosan jöttek elő a mondatok, bár egy angol tanár szentségelt volna a nyelvtanon és kiejtésen, az tuti! Végül elővette a könyvet és kinyitotta a hátsó részénél...Ekkor kicsit megijedtem, mert a végét persze nem sikerült kiszótárazni=nem igazán tudtam. Azt mondta, hogy válasszak egy fejezetet, amit tudok és meséljek arról. Mivel fejezetenként nem jegyzeteltem ki, elkezdtem általánosságban beszélni a gótokról, a vándorlásuktól egészen a 6-7. századig és ellőttem a legfontosabb neveket és évszámokat. Egy-kettőt belekérdezett, de nagyon rendes volt, nem úgy kezelt, mint az olasz diákokat. Felírt egy egész jó pontszámot a papírra, majd átmentünk a tanárnőhöz és a társaság másik feléhez. Ekkor még mindig abban a tudatban voltam, hogy még produkálnom kell valamit és féltem, hogy most a frankok jönnek. Pont Andrea következett, szerencsére jól sikerült neki a vizsga, 30/29 pontot kapott. Aztán közölték, hogy most lesz egy ebédszüntet és majd később folytatódik a vizsga. Na ekkor odamentem az asztalhoz, hogy velem most akkor mi lesz, mire annyit mondtak, hogy hozzam a statinomat és a librettomat(=index). Egy pillanatra megijedtem, mert arra számítottam, hogy a szünet miatt lesz még időm pár dolgot átolvasni. De kiderült, hogy nem lesz már több kérdés, ennyi volt az egész, túl vagyok az első vizsgán, csak az adminisztrációs teendőket csinálták még meg. Végül 30/27 pontot kaptam, aminek rettenetesen örültem!!! Az itteni rendszerben ez ugyan csak az 5 "átment" jegyből a 3. legjobb, de a lényeg az átment szón volt! Gyorsan rákérdeztem még a következő vizsga anyagára+a nyári ásatásra, de abban maradtunk, hogy majd Prof. de Vingoval emailben megbeszélem a részleteket.
Aztán kerestem egy nyugott helyet és hívtam Anyut, aki szintén nagyon boldog volt, majd még az egyetemen bekapcsoltam a gépet, hogy persze Facebookon is kiírjam az én nagy örömömet. :) Ha már netnél voltam, megnéztem, hogy jött e új emailem...és jött. Válaszolt több, mint egy hét után az a tanár, akivel a következő órám lesz (Római kor) május 2-től. Azt írta, hogy persze nem baj, ha az órájára járok, beszélhetek a vizsgán angolul, de mivel Olaszországban vagyok, "értékelné", ha megpróbálnám olaszul...Túl fáradt voltam ahhoz, hogy válaszoljak neki, mert hirtelen nem is tudtam, hogy erre mit írhatnék, így a következő emailre váltottam, ami az AEGEE-től, a nyári egyetemek szervezőjétől jött. Azt írták, hogy ők nem látják, hogy megjött volna az 5 nappal korábbi utalásom...Csodálatos! Nehogy már jó legyen egy nap...Gyorsan válaszoltam nekik, hogy megpróbálom kideríteni mi lehet a probléma, aztán elindultam haza ledobni a cuccot.
Mentem fel a koliban a lépcsőn, mikor Laura, a portás nő utánam szólt, hogy itt van két bolgár lány, akik szintén Erasmusosok. Ők is az angolt preferálták az olasz helyett, így jól megértettük egymást. Kiderült, hogy hozzám hasonlóan két hónapja itt vannak, csak a 4. emeletek laknak, ezért nem futottunk eddig még össze (meg ugye senki nem szólt róluk...).
A menzán úgy örültem a sajtos pizzámnak, mint eddig még soha. Rég volt az a 6 óra, amikor utoljára kajáltam. Hazaérve pakolnom kellett volna, mert másnapra Milánó és Velence volt betervezve, de annyira fáradt voltam, hogy csak ledőltem az ágyra és néztem magam elé. Még jó, hogy beállítottam az ébrsztést 3/4 6-ra, mert kicsit el is aludtam. Olaszra kivételesen semmi kedvem nem volt menni, de nem hiányozhattam, így nagy nehezem rászántam magam, hogy kimásszak az ágyból. Persze egész órán már a hazaúton járt az agyam, így nem igazán tudtam koncentrálni, amit a tanár ki is szúrt, de csak mosolygott. :) Mindenesetre elég volt ez a két óra ahhoz, hogy rájöjjek, én bizony nem leszek képes másnap korán kelni, így Milánót töröltem a programból, majd máskor egy egész napos kirándulás keretében megnézem.
Az esti szokásos webkamerázás Anyuval a "nem megérkezett" nyári egyetemes pénz körül forgott, volt is vagy 10 óra, mire befejeztük. És ekkor kezdtem el csak pakolni...Ahogy vártam, természetesen nem fértem be a bőrönd+hátizsák kombinációba, még a tornazsákom+oldaltáskám is tele lett...
Már nem emlészem pontosan mikor, de jóval éjfél után kerültem ágyba. Viszont már nyugodtabban aludhattam el, mert 3/1 vizsga teljesítve és másnap 2 hónap után otthon leszek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése